Szociális támogatásokat szervezünk rászoruló családoknak
ALAPÍTVÁNYUNKBAN KIZÁRÓLAG
ÖNKÉNTESEK TEVÉKENYKEDNEK,
MINDEN TAG TÉRÍTÉS NÉLKÜL DOLGOZIK.
ÖNKÉNTESEINK
Sadecky Ilona
Kezdetektől részt veszek az Eranus Alapítvány munkájában. Sok minden fontos az életben. Azonban a nálunk nehezebb helyzetben lévőkön segíteni nem csak, hogy fontos, hanem kötelességünk is. Szerintem, ha lehetőséged van rá, kötelességed segíteni másokon.
Az Eranust azért szeretem, mert célzott segítséget nyújt a családoknak. Nem valamelyik szervezeten keresztül működünk, hanem mi megyünk oda, adjuk át az adományt, fizetjük be a lakbért stb. A segítség személyes és személyre szabott, biztos és átlátható.
A személyes kapcsolat a családokkal, idősekkel különösen fontos nekem. Jó látni, hogy a munkánk valóban hasznos és látható örömet okoz. Mindamellett a saját épülésemre is szolgál, hisz nyitottabb szemmel látok, jobban odafigyelek másokra, és jobban értékelem saját helyzetemet is.
Dávid Andrea
Születésem óta a fővárosban élek, amely egy igazán gyönyörű, izgalmas hely, azonban nem mentes a nagyvárosi lét minden egyéb ismérvétől sem - a túlzott elszemélytelenedéssel, feszengő közönyünkkel. Mindig igyekeztem nyitott lenni, megpróbálni megismerni a körülöttem élők helyzetét. Ennek ellenére újból és újból megdöbbenek, hogy milyen elképesztő és nehéz körülmények között él sok ember, amiről igazából fogalmunk sincs. Együtt utazunk a villamoson, együtt állunk sorban, sétálunk el egymás mellett az utcán, egyformán nézünk ki, és azt hisszük - szeretnénk azt gondolni -, hogy minden rendben van.
Azonban ha közelebbről belelátunk elszegényedett családok, idős, beteg emberek mindennapi életébe, gondjaiba, egészen döbbenetes kép tárul elénk. Így már lehetetlen kitérni a felelősség alól, hiszen kell, és tudunk is egymásért tenni.
Az Eranus ebben segít nekem 2010 óta. Az alapítványi munkában tetszik, hogy a családsegítő központokkal összefogva dolgozunk. Tetszik, hogy mindenki önkéntes, így a kapott támogatások minden forintja a bajban lévő családokhoz kerül. Tetszik, hogy rugalmas a rendszer, gyorsan, hatékonyan tudunk segíteni. Tetszik, hogy mindegyik családdal megismerkedünk, így a lehetőségeink határán belül a legmegfelelőbb, legfontosabb támogatást tudjuk biztosítani. Tetszik, hogy az adományozók a honlapon követni tudják, adományaikkal kiknek, miben tudtak segíteni.
Jó a csapat, vidámak, szívósak vagyunk, közös az értékrendünk. Egy-egy nehezebb időszakon egymást is átlendítjük. Az Eranus egy olyan hely, ahol a mindennapokban megvalósul a szolidaritás.
Oláh Panni
2013 óta vagyok önkéntes az Eranus Alapítvány csapatában. 10 évig főállásban nemzetközi felsőoktatással foglalkoztam, de a vágy, hogy társadalmi felelősséget vállaljak itthon valamilyen kézzelfogható módon, már évek óta az életem fontos része, ezért 2021-től esélyegyenlőségi referensként dolgozom az egyik budapesti kerületben. Sokáig kerestem, hogy milyen formában tudnék a számomra legmegfelelőbb módon segíteni önkéntesként, így találtam meg az Eranust.
Nagyon fontosnak érzem, hogy az alapítványunk az elképzelhető legátláthatóbb módon biztosít csatornát az adományozni kívánók és az adományozottak között.
Minden családlátogatás egy meghatározó élmény az életünkben, jó, hogy meg tudjuk ezt osztani egymással, mindig szívesen látunk új önkénteseket a csapatunkban.
Beck Andrea
2011-ben kapcsolódtam be az Eranus munkájába, mert nagyon megtetszett az az elképzelés, hogy a segítségre szorulókkal személyes kapcsolatot alakítsunk ki, közvetlenül tőlük kérdezzük meg, mire van szükségük ahhoz, hogy egy kicsit könnyebb legyen az életük. A segítség így személyre szabott lehet, ezért a kisebb adományokkal is örömöt okozhatunk, de nekünk is jó érzés látni a mosolygó arcokat. Az eranusos önkéntesekkel együtt töltött évek során baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, mindig örömmel várom a találkozókat, amikor derűs és elszánt csapatunk összejön, hogy megoldást keressen a sokszor torokszorítóan nehéz helyzetben lévők problémáira.
Hoffmann Andrea
1970-ben végeztem az ELTE matematika-fizika tanári szakán, később a SZÁMALK–ban Rendszerszervező másoddiplomát szereztem. Az első 20 aktív évben rendszerszervező-programozóként dolgoztam, ezután további 20 évet tanárként. 2008 óta nyugdíjasként rendszeres önkéntes munkát végzek. A környezetem szerint többet dolgozom, mint sok fiatal.
Először néhány évig a 8. kerületben munkanélkülieket tanítottam a számítógép használatára. Ezzel párhuzamosan tagja lettem az Eranus alapítvány csapatának, és azóta is aktívan részt veszek a munkában. Időközben a felnőttek tanítását abbahagytam, és most ugyancsak a 8. kerületben a közoktatásból kitett általános iskolás magántanulókat készítem fel matematikából. Sok esetben előfordult már, hogy az Eranus önkénteseként olyan szülőkhöz jutottam el, akiknek a gyerekét tanítom. Az ilyen esetek különlegesek számomra!
2015 óta bővültek a feladataim, mert a Nyugodt Szív alapítvány önkéntes mentora és képviselője lettem. Ebben az alapítványban lakhatási gondokkal küzdő családoknak próbálunk segíteni az ország minden részéről.
Úgy érzem, teljes életet élek, mert az önkéntes munkákat szívem szerint választottam és végzem, ugyanakkor a családomra, ezen belül 4 unokámra is marad elegendő időm.
Móricz Rita
Megrögzötten és töretlenül hiszek az emberekben és abban, hogy az emberek jók. Ez olyan filozófia féle :), ami az egész életemet áthatja. Eltántoríthatatlanul vezet mind a pályafutásom, mind a magánéletem során. Néha öröm, néha teher, de bármennyire is szeretnék erről a kijelölt útról letérni, a gondviselés mindig visszavezet. Így kerültem az Eranus Alapítványhoz is.
Habár szakembernek is mondhatnám magam ezen a területen, mégsem ez a vezérlő elv, hanem a szándék, hogy segítsünk. Kinek egy kis bevásárlással, kinek egy csekkbefizetéssel, kinek valamilyen berendezési tárggyal vagy eszközzel. Adni is öröm, nemcsak kapni, sőt azt gondolom, számomra olyan, mint az adrenalin. Feltölt az emberekkel való találkozás, egy-egy nehéz élethelyzet megoldása, és soha nem gondolom, hogy felesleges az, amit teszünk, legyen az bármilyen apróság is.
És igen… van kedvenc ügyfelem, van kedvenc történetem, munkatársam, családsegítőm, utcám a VIII. kerületben. Visz az út, a szándék, a jó emberek közelsége, remélem még sokáig így közösen :)!
Benedeczky Klára
Egy középkorú 21.századi ember vagyok, aki látja maga körül a világot, a valóságot, és talán nem dugja a fejét a homokba. Önként engedtem a „csábításnak”, amikor évekkel ezelőtt csatlakoztam az alapítványhoz egy nagyon kedves barátnőm meghívására.
Így lettem része egy fantasztikus csapatnak és a munkával járó elhívatottságnak.
Sajnos nem mindig övezi siker a mindennapjainkat, vannak nagyon kilátástalan esetek, de sokan el sem hinnék, hogy egy kis segítség, egy induló adomány, egy pár jó szó milyen mértékben hozzájárul ahhoz, hogy valaki megtalálja a kivezető utat a kálváriájából. Megszokhatatlan dolog szembesülni a valósággal, hogy felnőttek, gyerekek milyen körülmények között élnek, de azt elmondhatom, hogy nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne lett volna nagyon-nagyon hálás azért a talán kicsiért is, amivel támogatni tudtuk. Az elmúlt évek alatt számos sikertörténettel is büszkélkedhetünk, de nem illene hozzánk, ha ezzel hivalkodnánk.
Minden tagunk szép csöndben és a legnagyobb erőfeszítés mellett teszi a dolgát.
Egyszer talán messzebbre is eljut a hírünk és a hangunk, és megtalálja azt a sok jó szándékú embert, akiben még ott él a szándék, hogy segítsen a nehéz helyzetben élőkön. A világot mindig is a kis emberek viszik és vitték előre, még akkor is, ha ezek a lépések igen aprók a nagyvilághoz képest.
Elek László
Életem során voltam már öntvényköszörűs és könyvtáros, tanítottam kicsiket általános iskolában, és tartottam rendhagyó biológia órákat a Fővárosi Állatkertben. Az elmúlt (inkább nem is mondom, milyen sok) évtizedben tudományos újságíróként dolgoztam a Magyar Rádióban, s mellette másfél évtizedig szerkesztettem a Magyar Tudományos Akadémia lapját, a Magyar Tudományt.
Mindig igyekeztem segíteni azokat, akiknek nehezebbre sikerült az élete, akik – akár saját,
akár mások hibájából – bajba kerültek. Hogy miért kötöttem ki az Eranusnál? Több okból is. Részben azért, mert évtizedek óta ismerem alapítóit, tudom, hogy az ide beérkező pénz a lehető legjobban hasznosul, de azért is, mert kis szervezet, ezért itt mindenkinek: segítőnek és segítettnek is arca van. Felcserélhetetlen személy, nem csak egy szám. Nekem pedig ez nagyon fontos.
.jpg)
Atkins Zsófi
Régóta kerestem egy csapatot, ahol nemcsak beszélnek, de tesznek is. Ahol jól szervezetten, átlátható módon történik az adomány gyűjtés és az adomány juttatás teljes folyamata.
Örülök, hogy az Eranus Alapítványhoz csatlakoztam és íly módon része lehetek egy segítő csapatnak.